[LAP TETEJÉRE]

TUDÁSTÁR

 

[LAP TETEJÉRE]

A Balaton története

A rómaiak Lacus Pelsónak nevezték; majorságokat, villákat építettek a part vidékén, s - főként az északin - szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok, Balatonnak hívták, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Nyelvünk legrégibb összefüggő emlékei abban az oklevélben maradtak ránk, amellyel Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A XII-XIII. században sok faluban kőtemplom épült, később pedig megindult a mezővárosok fejlődése is. A Tó, 1514-ből származó első magyar térképszerű ábrázolását Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhetjük.

A XVI. században megjelent a török, s 1541-től a háborús idők minden zűrzavara, kegyetlensége zúdult a Balaton mellékére is. A 150 éves uralom idején, főleg a déli part települései fogyatkoztak meg, csak Fonyód vára maradt magyar kézen, de az északi part falvainak népe is nagy részben a töröknek adózott. Az északi part mentén létrejött a magyar végvárrendszer, melynek várai a kuruc háborúk idején (1704-1709) jutottak ismét szerephez. Többek között, Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és Sümeg végvárai is ekkor váltak újra kiemelkedő fontosságúakká.

A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott a Tó idegenforgalmi életében. 1728-ban az északi partmellék összefüggő szőlőterületén megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyárilakok mellett már rangos szállodája is épült az addigra felfedezett fürdőtelepnek. Az 1800-as évek közepétől megjelentek az első gőzhajók, de az új korszak akkor kezdődött az egész Balaton-part életében, amikor 1861-ben megnyílt a déli vasút, és megindult a rendszeres vasúti közlekedés Budapest és Nagykanizsa között. A lassan kibontakozó gyógyfürdő- és üdülőélet serkentőleg hatott a Tó menti településekre is, melyek közül addigra Balatonfüred savanyúvízforrásaival már kulcsszerepet töltött be a térség hazai idegenforgalmi életében. Füred ez időben valóságos országos központ: a kor társadalmi és politikai vezéralakjai, az irodalmi élet nagyjai itt adnak egymásnak találkozót. Széchenyi István és Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós éppúgy megfordulnak itt, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A rendszeres hajóforgalom megindulása, az 1900-as évek elején meginduló iparosodás, -elsősorban a nagy bányaüzemek fejlődése- valamint az északi part mentén haladó Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal, a városok fejlődését a lakosság gyarapodását eredményezték a Balaton vidékén. 1920 és 1940 között számos magánvilla - közöttük Blaha Lujzáé is- társas üdülőház, szálloda és panzió létesült mind az északi, mind a rohamosan fejlődő lankás, homokos partú déli oldalon. A vagyonos polgárság Keszthely mellett már Siófok és Balatonlelle üdülőtelepeit is előszeretettel látogatta. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Hévízen és Balatonfüreden.

A II. Világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton menti üdülőhelyeken, hiszen a front a part mentén vonult végig. Lassan éledt újjá a térség, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése, a nagy szabású idegenforgalmi elképzelések tudatos véghezvitele, mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tették e tájat. Hegyvidék és dombság, század eleji pincesorok és hangulatos csárdák, campingek és kényelmes szállodák sora, a múlt emlékei és a folyton megújuló jelen várják az idelátogatót. A balatoni ember vendégszeretete, a Balaton- felvidék hegyein és Badacsony vulkanikus bazaltsíkjain termő borok a Kis-Balaton egyedülálló állatvilága messze földön híresek. A természet különlegesen szép, változatos tája, a kellemes vizű Tó és a nyugalmat árasztó, hangulatos települések sora várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

 

A Balaton-vidék keletkezése

A Balaton víztükre csaknem pontosan a Dunántúl közepén csillog, fekvése északkelet-délnyugati irányú. Északon a Dunántúli-középhegységhez tartozó, kemény kőzetekből felépült hegyvidék, a Balaton felvidék szegélyezi, nyugatról és délről a Zala-somogyi-dombvidék homokból és agyagból álló szelíd dombjai és a közéjük ékelődött tőzegmezők keretezik. Keleten a Mezőföld határolja, amelynek felszíne 60-80 m magasan emelkedik a tó tükre fölé, majd meredek falakban szakad le a tóra. A természet örökös változása hozta létre hosszú évmilliók során e sokrétű, színes tájat. Maga a Tó viszonylag fiatal képződmény, 22000-20000 évre teszik korát. A Balaton vidékén észlelhető legrégibb felszíni maradványok a karbon időszakból származnak. Hatalmas hegység húzódott ekkor a mai Balaton déli partján. Ez a hegység elsüllyedt, ma csak csúcsai látszanak ki a későbbi lerakódások rétegei alól. A perm időszakban, (240-200 millió év előtt) keletkeztek a Vörösberény-Badacsonytomaj térségben található vörös homokkövek. Ezek máladéka és pora is vörös színű, az ezeken képződött talajon kitűnő bor terem és szép erdők díszlenek rajta. A triász időszak elején a Földközi-tenger őse, a Thetys hazánk területéből szigetvilágot varázsolt, a tenger üledékéből pedig különféle kőzetek képződtek. Lemezes dolomit rakódott le, amire palás és homokköves rétegek települtek. E kor legrégebbi képződménye a mészkő és a márga is. A márgára dolomit települt, a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék dolomitjának zöme ekkor képződött a tengeri üledékből. A júra és kréta időszakban szárazulat volt e vidék. A Sümeg-vidéki vöröstarka agyagok az éghajlat fokozatos felmelegedéséről és a táj elsivatagosodásáról tesznek bizonyságot. Az ezt követő földtörténeti évszázadokat is a sivatagi klíma jellemzi, melyek idején újra tengerek borították e térség felszínét. A miocén és pliocén időszakban (25-5 millió év) erős kéregmozgás működött a mai Kárpát-medence területén. A hegyek lesüllyedtek és a helyüket sekély vizű tenger borította. A tenger egyik öble a folyók beömlő hordalékának hatására fokozatosan lefűződött, s az így keletkezett beltengert, melynek vizét a beömlő folyók elédesítették Pannon-tengernek nevezi a tudomány. A tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben. Leggyakoribb volt közöttük az úgynevezett kecskeköröm , melyet a balatoni emberek bevontak a Tó keletkezésének mondájába is, s mely tulajdonképpen kagylóbúb. A Pannon-tenger homokjának maradványa a Salföld és Kővágóörs közötti természeti tünemény, a Kőtenger , melynek egykori homokját a hévizek összecementálták, későbbi kéregmozgások, majd a fagy darabolták. A Somogyi-halomvidék is egészében ebből az időből származik. A pliocén időszak végén újabb kéregmozgások tördelték a mélyebben fekvő rétegeket, vulkáni működés indult meg, melynek emlékei a Balaton vidék bazalthegyei. Ezek közül is a legszebbek a Tapolcai-medence tanúhegyei , többek között: Badacsony, Szentgyörgyhegy, Csobánc és Szigliget. A Balaton déli, somogyi partján a vulkáni tevékenységnek köszönhetik létüket Balatonboglár és Fonyód dombjai is. Az utóvulkáni működés legnevezetesebb emléke a Hévízi-tó, -melynek gyógyhatású melegvize ezreket vonz e vidékre- és a szénsavas és vasas ásványvizek forrásai Balatonfüreden, Csopakon és Kékkúton. A balatoni táj képének alakulásában a Balaton-árok újpleisztocén kori besüllyedése hozta a legjelentősebb változást, ekkor a mai képével egyező alapformái alakultak ki. A tó teknője a vizet át nem eresztő agyag üledékében alakult ki, vizét az eső, hó és a befolyó vizek halmozták fel. Mai vízgyűjtő területe meghaladja az 5000 négyzetkilométert, a Zala folyón kívül Balaton-felvidéki patakok sora -melyeket a helyi ember Séd néven ismer- somogyi és parti források táplálják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Kéklő víztükör, lankás, szőlőskertekkel díszített dombok, évmilliók óta szunnyadó vulkánok, sűrű erdők és illatos mezők világa várja a „magyar tenger” látogatóit. A tó ezerarcú világában – nemre és korra való tekintet nélkül – mindenki megtalálja a kikapcsolódást ígérő úti célját, hiszen a Balaton nem csupán a strandolás szerelmeseire számít, a természetjáróktól kezdve a borbarátokig mindenki számára tartogat valami csemegét.

 

[LAP TETEJÉRE]

Várak, várromok

Sümegi vár

A sümegi vár környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon 270 m tengerszint feletti magasságban épült, a Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várromja. A várban múzeumot is berendeztek, melyben megismerhetjük a vár történetét, a régi büntetések különböző módjait és eszközeit, valamint szablya- és kocsigyűjteményt láthatunk. A vár látványos rendezvények, várjátékok színhelye. Látogatható: egész évben (időjárás függő)

 

Szigligeti vár

A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.  Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A XVII. századig többször átalakították. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.

Rezi várrom

A hegy hirtelen elkeskenyülő, 418 méter magas gerincén áll a várrom. A XIII-XIV. században épült hegyi várból ma már csak néhány falrészlet és a védőoromzat egy része áll, viszont remek mellőle a kilátás. A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyivárból a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m. A sziklaorom északi végében a kétemeletes, négyzetes alaprajzú lakótorony épülhetett meg legelőször. Ez előtt magas fallal kerített udvar terült el, mely déli oldalának záró falán egy kerek és egy szögletes torony állt. Ezek védték a vár kapuját, mely előtt a sziklába mély és kb. 2 m széles szárazárkot vágtak, amin át csapóhídon lehetett bejutni. Az oklevelek tanúsága szerint a vár 1378-ban a Keszthelyt is birtokló Laczkfi István tulajdona volt. 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt, mint az ellene lázadó főurak vezérét, kivégeztette. Az ezután gazdátlanul maradt Tátika-Rezi-Keszthelyi uradalom előbb zálogbirtokosoké lett, majd 1438-ban a Gersei Pethő család kapta meg örök adományul a királytól. A XVIII. századig volt tulajdonukban, tőlük vásárolták meg a Festeticsek. 1592-ben már csak romos várról szólnak forrásaink, a XVIII. század végén pedig végleg összeomlott az erősség.

Tátika vára

Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonstrukciója nyomán egyre több látszik a falakból. A Tátika-hegyen 1246 és 1257 között a veszprémi püspök felépíttette a várat. Majd a király tulajdonába került, s valószínűleg a király adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család.  Később különböző nemzetségek birtokolták. A törökök a XVI. század végén kifosztották, lerombolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották, így a következő évtizedekben az itt birtokot szerző Festetics család már csak romvárat mondhatott magáénak.

Kinizsi vár - Nagyvázsony

A XIV. századi eredetű várat a XV. században, gótikus stílusban bővítették, majd a XVI-XVII. században átépítették. A vár ma reneszánsz játékok, ünnepségek színhelye. A várba külső kapurondellán át lehet belépni. A várudvarba a vízzel telt farkasverem fölötti hídon és belső kaputornyon áthaladva juthatunk. Ez az udvart veszik körül a palotaépületek; itt emelkedik a 29 méter magas lakótorony vagy öregtorony, amely ma múzeumként is működik. Az udvarról lépcsőkön áthaladva jutunk el a kápolnába, melynek legfőbb látnivalója Kinizsi Pál vörös márvány szarkofágjának fedele, illetve annak darabjai. A sírkő eredetileg a Kinizsi által alapított pálos kolostor templomában őrizte a nagy erejű hadvezér földi maradványait, ám a kolostor a török időkben rommá let. A sírkőre rázuhantak a kövei, majd 1708-ban, miután kiásták, kincskeresők törték fel a szarkofágot. A sírkő több darabja ezután került a várba; a fejet ábrázoló darabot a vázsonyi vár árkában Deák Ferenc, a haza bölcse találta meg.

Hegyesdi vár

A Balaton-felvidék egyik kevéssé ismert, messziről már nem is látható várának maradéka omladozik a Hegyesd község határában emelkedő 281 méter magas vulkáni kúpon. A tatárjárás után épült vár első említése 1329-ből való. A vár belső területe olyannyira szűkös volt, hogy csak 25 katona számára adott helyet, a lovasság befogadására alkalmatlan volt. A sajátos földrajzi helyzetnek köszönhetően a vár sokáig bevehetetlen volt, csak csellel tudták elfoglalni a törökök 1561-ben.

Zádorvár

A Zádor-hegy (régen Szabad-hegy) 363 m-es kúpján áll a szabályos téglalap alaprajzú vár romja. Zádorvár romjai Pécselyről a kék vár turistajelzésen, mintegy két kilométeres sétával érhetők el. Az impozáns romhoz nagyon vonzó turistaút vezet, háromnegyed óra alatt megtehető az út a csodaszép völgyön keresztül, a turistajelzést követve. Egész évben látogatható.

Csobánc vára

A 376 méter magas bazaltkúpon épült Csobánc várát 1272-től említik az oklevelek. Csobánc a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc után pótlás egyik fontos központja lett, amelyet sikerrel védtek meg a túlerőben levő császáriaktól 1707 tavaszán, úgy, hogy a harcból a környékbeliek is kivették a részüket. A csaták során a vár erősen romos állapotba került, a kurucok kivonulása után a császáriak 1709-ben használhatatlannak ítélték. A vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében.

 

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok, kastélyok

[LAP TETEJÉRE]

Keszthely - Festetics kastély

A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, törökmogyoró, orgonák, feketefenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben két szökőkutat is magába foglaló francia kertben gyönyörködhetünk, amely mögött tíz hektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A XVIII. - XIX. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába, látható többek között Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefje, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak a több mint 2000 márvány darabkából összerakott Itáliában készített mozaikképe is. A számtalan romantikus festmény, barokk bútor és különleges tárgy - kínai, japán és meisseni vázák - mellett itt található Magyarország legnagyobb, és egyetlen épen maradt magánkönyvtára. A több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetes könyvtár neoklasszicista stílusú bútorzata 200 éves; Rómában készített márvány szobrok díszítik, köztük Diananak, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra. De látható itt 1808-ban készült földgömb, 200 éves hársfából készült csillár, sőt az 1797-ben épített 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is. A kuwaiti Rajab Tareq múzeum anyaga a Marokkótól Indiáig elterülő iszlám világ művészetét mutatja be. Ezüst és arany ékszerek, aprólékos művészettel kivarrt ruhák, drágakövekkel díszített övek, nyakláncok, fejdíszek is láthatók itt, az ezüstözött hüvelyű díszes tőrök, vázák, kancsók és főleg a régi, kézzel írott, díszített könyvek valamint a csodás épületekről készített fényképek mellett. De láthatók itt a Korán, régi perzsa kézírásos példányai, képekkel díszített meséskönyv, török mintás kézimunkák, amulettek, talizmánok, egyiptomi rézkovács tálak és áttört edények is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Keszthely - Balatoni Múzeum

1897 júniusában alakult meg a Balatoni Múzeum-Egyesület, mely ténylegesen 1898. augusztustól, az alakuló közgyűléstől és az első letét felajánlásától számította fennállását. 1925-28 között épült fel az egykori hercegi telken a neobarokk épület, Györgyi Dénes tervei szerint. A belső munkálatok ugyan még az 1930-as évek végéig elhúzódtak, ennek ellenére 1935-ben a gyűjteményeket már beköltöztették a múzeum falai közé. Elsőként a természettudományi kiállítás nyílt meg, később a régészeti anyagot mutatták be. 1980-1986 között az épület műszaki korszerűsítése és felújítása zajlott le, 1986-tól 2008-ig pedig komplex kiállítás mutatta be a Balaton és környékének életét. A 2009 második felében nyíló új állandó kiállítás korszerűsített installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a Balaton jelenkori és régi világát A számos, különböző profilú időszaki kiállítás sok látogatót vonz, a szakgyűjtemények gyarapodása pedig többségében folyamatosnak mondható; jelenleg az összállomány eléri a 380 000 darabot.

 

[LAP TETEJÉRE]

Keszthely - Georgikon Majormúzeum

Európa első agrár-felsőoktatási tanintézete a Georgikon, 1797-ben alakult Keszthelyen. Az alapító, Tolnai Festetics György gróf a tanintézet mellett jelölte ki a tangazdaságot, és építtette ki központját, a Georgikon majort. A tangazdaság a Georgikon megszűnéséig, mintagazdaságként működött, 1848 után pedig a keszthelyi uradalom része lett. A II. világháborút követően 1969-ig termelőszövetkezetként működött. Ezután elkezdődött a régi gazdasági épületek műemlékké nyilvánítása. Az épületegyüttes jelentős részét átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, és azt mezőgazdasági gyűjteménytárrá, illetve kiállítótermekké alakította át. Az 1825-ben épült barokk magtár négy szintje hangulatos teret biztosít a kiállításoknak: Szőlészet és borászat a Balaton-felvidéken; Majorok és népe a XVIII-XX. században; A keszthelyi agrárszakoktatás története; Gabonatisztítás és -tárolás. A magtár árkádjai alatt került elhelyezésre az angliai Fowler gyárban készült kétmozdonyos gőzeke-garnitúra. A szekérszín közelében látható - a már 1801-ben is helyén álló - Nagyváthy János instrukciói alapján készült háromfolyosós kukoricagóré. A szomszédos udvar L-alakú épületében 2002-ben két nagy helyiséget tanácsteremmé, illetve kiállító- és rendezvényteremmé alakítottak. A régi cselédlakások helyén a Majorcsárda, alatta száztíz négyzetméteres boltívekkel osztott pincében Borház várja a vendégeket. A harmadik udvar nyári rendezvények kedvelt színtere, az U-alakú, régi juhhodály ma gyűjteménytár. A három udvarra osztott majorsághoz 1,2 hektáros kert tartozik, amelyet a múzeum történelmi bemutatókertté tervez alakítani, a Georgikon korának jellemző szőlő, gyümölcs, zöldség, és szántóföldi növényeinek, fajtáinak bemutatására.

 

[LAP TETEJÉRE]

Keszthely - Babamúzeum

Közép-Európa legnagyobb babamúzeuma Keszthelyen található. Létrehozóinak célja, hogy a magyar embert megismertessék saját népének -a világon egyedülállóan szép- népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekeznek adni az országról, ahová érkezett. A kerámia és porcelánfejű, -kezű és -lábú babákat textiltestek fogják össze. A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja.

 

Balatonfüred - Jókai Múzeum

A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait. Jókai Mór 1857-ben, 32 éves korában járt először Balatonfüreden. Az első útra Jókainé nagyravágyó leánya a "kis Róza" beszélte rá, aki a fürdőhelyen akarta megtalálni szerencséjét. Első füredi látogatásáról két emlékünk is maradt: az egyik a Vasárnapi Újság hasábjain megjelent regényes tájleírás: "A magyar Tempevölgy", a másik Váli Mari (unokahúg) naplója. A következő évektől Jókaiék füredi látogatásai rendszeressé váltak. Erre utalnak ebből az időből származó írásai: "Színházi publikumfogás fürdőn", s "Egy beteg ember éjjeli mulatsága Fürdőn". Ezekből is kitűnik, hogy Jókai milyen jól ismerte már akkor a fürdőhely életének minden részletét. A család hamarosan a fürdőhely közkedvelt és állandó vendégei közé tartozott, s a közélet jelentős befolyásolójává vált. Az első "tempevölgyi" kirándulás után három évvel már bensőséges kapcsolat álltak Füred vendégeivel és színházával. Laborfalvi Róza művésznő "nyári szabadságidejét mindig különösen kedvelt tartózkodási helyén, Füreden töltötte, jótékony kezét nem vonta el semmitől, ami közügy, de kivált a nemzeti színészet érdekeinek előmozdítását célozta". Ő maga is számtalanszor fellépett a füredi színpadon. 1863-tól, amikor megépítették a siófoki zsilipet és elkészült a vasútállomás is, Siófok lett a nagy múltú Füred vendégeinek átszállóhelye, a "Savanyúvízi Paradicsom elő-kapuja". Jókai füredi tartózkodásai során a mai szívkórház részét képező "Klotild-udvar"-ban lakott, melyben 46 szoba és 9 fürdőszoba volt. Az évek során azonban annyira megszerette a szelíd szépségű balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben, a kiegyezés évében megvásárolta füredi telkét. A fejlődő fürdő növekvő hírneve, nagyszerű éghajlata mellet Laborfalvi Róza testvére, Huray Istvánnak (Füred fürdőorvosának) felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából és megszabaduljon kínzó köhögésétől. Füred savanyúvizének, kitűnő levegőjének gyógyhatásáról már akkor csodákat beszéltek.Mikszáth a füredi telekvásárlás időszakát nevezi "Jókai aranykorá"-nak. Nagy regényei ebben az időben jelennek meg, két lapja az "Üstökös" és "A Hon" ontja a pénzt.

 

Siófok - Kálmán Imre Múzeum

A Kálmán Imre Múzeum hűen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveiről. Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre is, bemutatva, hogy a zeneszerző sikeres pályafutásának csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülővárosával.

 

Siófok - Ásványmúzeum

Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok város centrumában,a Kálmán sétány 10. alatt. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentos tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik. Különösen a nyári hűvösebb napokon sok a látogató, hiszen a természeti szépségekre fogékony emberek beiktatják balatoni nyaralásukba ennek a világszerte híres gyűjteménynek a megtekintését. A bemutatott példányok szépsége csodálattal tölt el mindenkit, akit megérint az ásványok varázsa. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, melyek 5 teremben vannak elhelyezve - ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció. A gyűjteményi darabok között több etalonpéldányt is láthatnak (pl.: kochsándorit), melyek szintén a múzeum egyedülállóságát tükrözik

 

[LAP TETEJÉRE]

Balatonszemes - Postamúzeum

A Hunyady-család balatonszemesi birtokán a 18. század utolsó negyedében istálló céljaira emelt barokk műemléképület 1962 óta ad otthont a Postamúzeum kiállításainak. Megismerkedhetünk a hír- és távközlés eszközeivel, az udvaron postaautók, levélgyűjtő szekrények láthatók.A régi térképek szerint a településen 1789-től működött a postaszolgálat. A régi postaállomás lóváltóállomásból, irodaépületből, vendéglőből, kocsiszínből és istállóból állt. Ezek közül csak az 1700-as évek elején, barokk stílusban épült istálló maradt meg. A 7-es út mellett egy talapzatra állított "kariolkocsi" hívja fel a figyelmet a Postamúzeumra. A Hírközlési Múzeumi Alapítvány 2003- és 2004-ben felújíttatta a kincstári tulajdonban lévő patinás ingatlant, s megépíttette a kiállított fogatolt- és gépjárművek, valamint a mozgópostakocsi védelmére szolgáló lábaspajtát.  A hajdani istállóépületben berendezett új állandó, a "Kocsiszekértől a postaautóig" című kiállítás a Postamúzeum járműgyűjteményének válogatott darabjait tárja a közönség elé. Az épület történetéhez is kapcsolódva a kiállítás a postai szállítás történetét mutatja be a 15. századi kocsiszekértől a közelmúlt motoros meghajtású postaautójáig.  A több évszázados istállóépületben és a Dunántúl jellegzetes népi gazdasági épületét mintázó lábaspajtában elhelyezett eredeti és modellezett járművek, a korhű postai egyenruhákba öltöztetett bábuk, s a keretekben lévő dokumentumok, fényképek, térképek egy postatörténeti utazásra invitálják a kedves látogatót.

 

Örvényes - Malommúzeum

A műemlék vízimalom, hála a régiségeket kedvelő egykori molnárnak, ma múzeum: itt láthatjuk a már muzeális értékű edényeket, tárgyakat, a molnármesterség dokumentumait. Ma Wöller István malomkutató üzemelteti idegenforgalmi látványosságként Örvényes malmát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Borturizmus

A magyar borvidékek közül az egyik legújabb borvidék a Balaton déli partján elterülő jó termőhelyekből jött létre 1982-ben. A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics-birtokon, részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéravész után virágzó szőlő- és borkultúra alakult ki. Az immúnis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak.A fiatal borvidék kiváló adottságai eredményezik, hogy e borvidék legjobb pincészetének borát is szerepeltetjük kínálatunkban. A Balaton víztükre igen előnyösen hat a klimatikus viszonyokra, a létrejövő mikroklimatikus viszonyok segítik a szőlő vegetációját. Változatos, lösz, vörösagyag és számos más talajtípus található ezen a nagy kiterjedésű, lankás dombvidéken.

Borvidékek

Balatonfüred-Csopaki borvidék

A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös. A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt. Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szőlője. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését.  A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. sz.-ban újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget. A Csopak Környéki -, a Balatonfüred és Környéke -, a Dörgicse és Környéke - és a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára. A borivás kultúrájának hagyományait pedig a Balatonvin Borlovagrend őrzi.

 

Badacsonyi borvidék

Egyik legnevesebb borvidékünk a Balaton ÉNy-i részén, vulkanikus hegyek lejtőin terül el; legjelentősebb szőlőhegye a Badacsony. A borvidék klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok a borvidék szőlőültetvényeit nem sújtják. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A Balaton nagy víztükre igen kedvező, kiegyenlítő hatással van a klímára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. Nincsenek forró nyarak, de túlságosan zord telek sem. Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. A talajtípust tekintve többnyire barnaföldeken és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermesztés. A bazaltmálladékon képződött talajok tápanyag-ellátottsága és utánpótlása (kálium, magnézium, mikroelemek) rendkívül jó. Ma a magasművelésű formákon termesztik a szőlőt (ernyőművelés, Moser féle magaskordon, egyesfüggöny). A borvidéken szinte kizárólag (99%) fehér borszőlő fajtákat termesztenek. A telepíthető fajták (16) között vannak hagyományosak (Kéknyelű, Olasz rizling, Szürkebarát) világfajták (Chardonnay, Sauvignon, Rajnai rizling, Pinot blanc) és újabb nemesítésű fajták (Zenit). A vörös borszőlő fajták közül telepíthető a Cabernet sauvignon, a Pinot noir és a Kékfrankos. A borvidéken illatos, zamatos, finom savtartalmú telt borok teremnek. A fajták közül mintegy 70%-ban termesztett Olasz rizling bora rendkívül harmonikus, utóíze a keserű mandulára emlékeztet. Az intenzív és tartós illattal, zamattal rendelkező Szürkebarát gyakran édesen kerül forgalomba. A híres Kéknyelű bora száraz, kemény, savas karakterű. Közkedvelt badacsonyi különlegesség az Ottonel muskotály szőlőből készült Badacsonyi Muskotály, amely aranysárga színű, finom illatú és zamatú tüzes bor. Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort, és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.  A XVIII - XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett. A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ami miatt rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg. A Badacsonyi Történelmi Borvidéki Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára.  1988 óta a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend tagjai vigyázzák a történelmi hagyományokat és nevelnek a kulturált borfogyasztás mikéntjére. A Nemzetközi Borrendek Szövetsége Badacsonynak a megtisztelő "Szőlő és Bor Nemzetközi Városa" címet adományozta.

 

Balatonfelvidéki borvidék

A borvidék a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: káli körzet 6 településsel, balatonedericsi-lesencei körzet 7 településsel és a cserszegi körzet 10 településsel. A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok. Jelenleg mindhárom körzetben telepíthető a fehérborszőlő-fajták közül az Olaszrizling, a Chardonnay, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres és az Ottonel muskotály, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a Zweigelt. Csak a káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga muskotály, a balatonedericsi-lesencei körzetben a Pinot blanc, a cserszegi körzetben a Nektár. A borvidék borai finom savtartalmúak, zamatgazdagok, elegánsak. A kedvező adottságú dűlők borai teltek, kerekek és harmonikusak. Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták itt is termesztettek szőlőt.  Századokon át királyi birtokok és főúri szolok, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készíttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék. A Balatonfelvidéki -, a Da Bibere Balatonfelvidéki - és a "Cserszegi Fűszeres" Nemzetközi Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára.

 

Balatonboglári borvidék

A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A szőlőtalajok döntően löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. A szőlők kis része homokon települt. A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehérborok (Olaszrizling, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Sauvignon blanc) illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborok ugyan kisebb mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehér-borokkal. Jellemzően inkább a "burgundi" jellegű, gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket. A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi Bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéra vész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szolok a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. A Dél-Balatoni Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára.

 

Balatomelléke borvidék

A borvidéknek két körzete van. A balatonmelléki körzet (18 település) részben a Zala-folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek.  Fő fajtája az Olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay, és a Zala gyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a Kékfrankos, a Zweigelt és az Oportó.  A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak. 1998 január 1.-től lett újra külön borvidék. A Pogány dűlő neve és az ott talált leletek alapján valószínűleg már időszámításunk kezdetén is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel. Az első írásos emlék a Kőszeg grófok 1279-es osztálylevele, ahol már szőlőhegyeket említenek. A Királyvölgy szőlői a királyi tulajdonban levő kőszegi vár uradalmához tartoztak. A termelt bort a vár pincéiben tárolták. A hagyomány szerint 1532-ben Szolimán fővezérével, Ibrahimmal együtt a király-szőlők feletti térségről szemlélte katonái rohamát.  A függetlenségi harcok idején a kóbor katonák gyakran letarolják a termést, kivágják a szőlőket és dézsmálják a pincék borait. A Rákóczi szabadságharc leverése után elkezdődött a német telepesek beözönlése. A város hamar talpraállt. Az 1746-ban a szőlőterület 800 katasztrális hold volt. A városi lakosság polgári jellege ellenére tekintélyes volt az őstermelők, szőlőművesek (kapások, Hauerok) száma. A szőlők zöme a gazdag városi polgárok, jómódú kispolgárok tulajdonában voltak, bérmunkások dolgoztak rajta. A jobbágyok robottal, dézsmával adóztak a városnak. 1891-ben a filoxéra a szőlők nagy részét kipusztította.  Értékes emlék a "Szőlő jövésnek könyve", amibe Szent György napján lerajzolják a szőlő hajtását. Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek. A Zalai Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára. A borivás kultúrájának hagyományait pedig a Da Bibere Zalai Borlovagrend őrzi.

 

Somlói borvidék

A Somlói borvidék hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól elkülöníthető mikroklíma alakult ki, és ez lehetővé teszi az északi oldalon való sikeres szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyiroktalajok és vasas anyagtalajok is előfordulnak. A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek. (Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb.). A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Zöldszilváni stb. Jelenleg mindkét körzetben telepíthető a Furmint, Juhfark, Olasz rizling, Hárslevelű, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc.  Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek. Már a bronzkori ember is letelepedett a Séd forrás mellett. A vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelyük volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi.  1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát.  A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el.  A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. Híres bor a somlói Furmint és a somlói Juhfark is.  A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai.

 

Zalai Borvidék

Zala megyében a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyományai vannak. A filoxéravész óta eltelt időszakban a zalai termelők nem csak borszőlőfajták, elsősorban fehér bort adó fajták termesztésével foglalkoztak, hanem élen jártak az étkezési szőlő termesztésében és forgalmazásában is. Emellett Zala megye, de főként Zalaszentgrót és környéke a 19. század végétől a kisüzemi oltványkészítés egyik hazai központjává vált.  Egyes vidékeken - így Zala megyében is - a kistermelők körében háziiparszerűen fejlődött ki az oltványtermelés. A szaporítóanyag-előállítás helyi sajátossága volt a sározott oltványkészítés. A kész oltvány felső végét, a metszlapok alatti részig agyag és homok keverékéből készített pépbe mártották. A sározott oltványt nem hajtatták elő, hanem tavasszal a talaj felmelegedése után bakhátasan iskolázták.  A változatos sor- és tőtávolságú ültetvények legelterjedtebb tőkeformái az 1 m2 körüli tenyészterületű karós bakművelés és az egysíkú, függőleges támberendezés mellett fenntartott, szélessoros Moser-féle magas kordon művelés. A borvidék sajátossága, hogy birtokrendszere elaprózott. A szőlőtermesztés 0,5 ha-os vagy még kisebb területű gazdaságokban folyik. A nagybirtok, a nagyüzem korábban sem volt jellemző erre a vidékre, s a térségben 1960-tól létrehozott nagyüzemek aránya a szőlő-bor ágazatban sohasem haladta meg a 20 %-ot.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kékszalag vitorlásverseny

A „Kékszalag” verseny a legnagyobb hagyománnyal rendelkező tókerülő vitorlásverseny a Balatonon, az első versenyt 1934-ben rendezték. Útvonala: Balatonfüred – Balatonkenese – Tihany – Keszthely – Balatonfüred, távja kb. 160 km.  A második világháború óta a verseny kétévente került megrendezésre, a Magyar Vitorlás Szövetség döntése értelmében a balatoni szalagversenyek ezentúl minden évben „Kékszalag” elnevezéssel kerülnek kiírásra. A verseny kb 300  hajóból álló mezőnye kb.1500  vitorlázóval a fedélzeten 2008 július 18-án reggel 9.00 órakor rajtol el a balatonfüredi móló előtti vízterületről. A verseny még a győztesek számára is tovább tarthat 24 óránál. A nézők számára óriási újdonság, hogy a hajók közvetlenül a nézők előtt vonulnak el a rajt felé, s így a mólón lévő műsorvezetőnek lehetőséget adnak arra, hogy egyesével és név szerint bemutassa őket. A rajtvonalat, amely a versenyrendezőségi hajó sárgazászlós árboca és egy felfújható sárga bója közti képzeletbeli egyenesen húzódik, a rendezők igyekeznek úgy elhelyezni, hogy azt a mólóról a nézők jól láthassák. A rajt előtt 10 illetve 5 perccel lövéssel és zászlójelzéssel figyelmeztetik a hajókat. A rajtot az összes zászló bevonása és ugyancsak egy lövés jelzi. Innentől pedig „a kocka el van vetve” és kezdetét veszi a vetélkedés.

Kapcsolódó kiegészítő programok:

A verseny közel két napig egyfolytában tart a vízen. Az érdeklődők a parton és vízen egyaránt nyomon követhetik a Kékszalag legizgalmasabb pillanatait:

- Nézőhajók indulnak a Balaton több pontjáról

- Vitorlás téren két óriás kivetítőn folyamatosan láthatóak a verseny történései

 

[LAP TETEJÉRE]

Arborétum, vadaspark

[LAP TETEJÉRE]

Badacsonytomaj - Folly Arborétum

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens). A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak. Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen az új, ismeretlen növények végleges méreteit senki sem ismerte. Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították, az intézmény azonban csodával határos módon a család tulajdonában maradt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1974-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át, és jelenleg is végzi az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

[LAP TETEJÉRE]

Veszprém - Állatkert

A gyűjteményben megtalálhatók a hagyományos állatkerti állatok, (oroszlánok, medvék, majmok) de igazi ritkaságokkal is találkozhatnak (kardszarvú antilopok, dzseladák) melyek hazánkban csak nálunk láthatóak. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő fajjal találkozhatnak Veszprémben. Az Állatállomány is sokat változott az évek során, régebben jellemzően kevesebb faj több egyedével találkoztunk, mára inkább a több faj kevesebb egyed elv érvényesül. Ehhez párosul az állatok igényeinek megfelelő méretű és kialakítású kifutók építése, melyek természetszerűséget közvetítenek mind állataink, mind látogatóink felé.

 

[LAP TETEJÉRE]

Barlang

[LAP TETEJÉRE]

Balatonederics - Csodabogyós barlang

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország hetedik, a Dunántúlnak pedig harmadik leghosszabb barlangja.

Megközelítése: A 71-es főútról (az Agip benzinkút közelében murvás útra) letérve egészen a bázis épületéig

Telefon: 30/306-6050

Web: www.csodabogyos.hu , E-mail: tura@csodabogyos.hu

 

[LAP TETEJÉRE]

Szórakozási lehetőségek

[LAP TETEJÉRE]

Coke Club

Minden nap házibuli a vízparton - a hazai zenei élet meghatározó szereplőivel, fellépéseivel. Igazi fehér homokos "tengerparti" föveny, Coke TV, óriáskivetítő, disco... A Coke Club akadálymentesített - mozgássérült vendégeit is szeretettel várja!

További információ és részletes program: http://www.cokeclub.hu/

 

 

Palace

Siófok és a Palace neve mára összefonódott, mi több, fogalommá vált a balatoni nyárban. Az Ezüstparton épült komplexum területén évente 300.000 vendég fordul meg, zömében napsütést élvező fiatalok, akik a Palace Dance Clubban pihenik ki az egész éves hajtás fáradalmait.Legyen az house, trance vagy akár techno, a kétszintes, 10 belső pulttal és különleges pálmakerttel rendelkező, 3000 férőhelyes klub az elektronikus zene valamennyi válfajának rajongótáborát messzemenően kiszolgálja: tavaly vendégünk volt Tiësto, a Deep Dish, Anthony Pappa, Gabriel & Dresden, DJ Gee, valamint sokan mások a magyar lemezlovasok közül is. A minőségi szórakozás és egyben tömegeket megmozgató, progresszív house-trance-re, illetve techno-ra épülő hétvégi programok mellett a Dance Club hétköznap is tárt kapukkal várja a vidám emlékekre vágyó buli-bajnokokat: heti rendszerességgel Habpartin, vagy épp Frei Bier Party-n indulhat útjára a féktelen jókedv.

További információ és részletes program: http://www.palace.hu/

 

[LAP TETEJÉRE]

Flört

1989-ben indult, két évvel azután, hogy Európában teret hódított egy akkor még piciny csatakiáltás: acid! Pár évvel később, az acid house-nak köszönhetően egy újabb, világméretű "vallás" térhódításának lehetünk szem-és fültanúi. Magyarországon, a kezdeti próbálkozásokat követően, 1994-ben tudatosult néhány emberben, hogy nem múló divatról, trendi fellángolásról van szó. A dance klubok zeneiségét újraalkották, melyet évente több százezren fedeztek fel maguknak. 1995-re a Flört már a hazai party élet egyik kikötőjévé vált. Ezen a nyáron a club elsőként nyitott az akkori clubok közül a legfrissebb hangzás felé, Budai és Roger segítségével. 1997 és 2000 között Siófok már nemcsak a "pancsoló kislányok dalától" volt hangos, hanem Flört dj-k pörgette lemezektől és az általuk ismertté vált klubhimnuszoktól. Egy-egy nagyobb rendezvény az egész ország fiataljainak találkozóhelye lett, a Balatonra érkező fiatalság egyik elsőszámú célpontja. Ebben az időszakban, a már országosan is népszerű Tommyboy, illetve a Flört büszkeségeként pár évvel később ugyancsak ismertté vált Szeifert mellett, 1998 nyarán Sterbinszky által mixelt Egy nyár a Flörtben című  lemez uralta a lemezeladási listákat és a médiát. A klub második mixlemezének  a Flört Inside-nak ideiglenesen leköszönő mesterét, Szeifertet a progressive house legnépszerűbb hazai képviselői Kühl és Chriss váltották, jelenleg Dandy tölti be a rezidensi pozíciót. A Flört The Club nevét olyan személyek tették nemzetközivé, mint a Tiesto, Paul Van Dyk, Danny Howells, Dave Seaman, John OO Fleming, az X-Press 2, Liza Loud, Westbam, Marusha, Tom Novy, Andy Nalin, ATB, a Deep Dish, Jo Mills, a Cosmic Gate, Layo & Bushwacka!, Anthony Pappa, Sander Kleinenberg, BT, Nic Fanciulli és még sokan mások. A Flört The Club Európa és a világ vezető klubjainak elit tagjaként az új évezredtől a minőséget egy magasabb szintre helyezte.

További információ és részletes program: http://www.flort.hu/

[LAP TETEJÉRE]

Túraútvonalak, kirándulóhelyek

[LAP TETEJÉRE]

Balatoni Kerékpárkörút

A Balatont körbeölelõ kerékpárút 2004-ben készült el. 2005 õszén átadásra került a Keszhelyt Hévízzel összekötõ szakasz is, így összesen kb. 210 km hosszan kínál lehetõséget arra, hogy egy új nézõpontból ismerjük meg hazánk egyik legszebb, és legfontosabb turisztikai régióját, miközben egészségünk megõrzése érdekében is jót teszünk. Az eligazodást sûrûn elhelyezett zöld táblák segítik, „BALATONI KÖRÚT” felirattal. A települések között túlnyomórészt, önálló, elkülönített, aszfaltozott kerékpárúton haladhatunk, lakott területeken pedig részben kerékpárúton, részben gyér forgalmú utcákban, üdülõterületeken keresztül, nyaralók között vezet az út. Az északi oldalon néhány meredekebb szakasz kivételével (Balatonszepezd és Balatonakarattya) könnyed és élvezetes kerékpározásban lehet részünk... A csaknem teljesen sík vidéken vezet a kerékpárút nyomvonala, a legismertebb üdülõövezeteken keresztül: Siófokon az aranyparti villa és szállodasoron, Zamárdiban a déli part leghosszabb szabad strandja mellett, Balatonföldváron a gyönyörû õsfás parkokon keresztül, Balatonlellén a nyüzsgõ sétálóutcát érintve számlálhatjuk a magunk mögött hagyott kilométereket. A természetkedvelõk figyelmébe ajánljuk a Balatonmáriafürdõ és Keszhely közötti szakaszt, amely Fenékpusztát (római ásatások) érintve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park önálló egységeként számon tartott Kis Balaton peremén, romantikus nádasok és gazdag vegetációval bíró területen, Keszthely irányában pedig a vasúti töltés mentén vezet. Keszthelyen is táblák irányítják a kerekezõket, a belvárosban az autóutak szélén, sárga szaggatott vonallal kijelölt helyen kell haladni, az északi part vagy Hévíz irányába, ahol Európa legnagyobb természetes gyógy tava csábít fáradt izmaink kényeztetésére Az északi parton a balatoni kerékpárút több ízben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén halad. Keszthelyt elhagyva a Keszthelyi hegység dombjai mentén, romantikus nádasokon keresztül pedálozunk Szigliget felé, ahol már a 71. számú fõút mellett épült kerékpárúton kerekezünk, és elõttünk a Szigligeti vár látványát csodálhatjuk. Szigliget után megpihenhetünk a kerékpárút mellett kialakított pihenõhelyen. Badacsonynál a jelzés a régi római útra irányítja a kerékpárosokat, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, és a badacsonyi szõlõkre, hangulatos présházakra, pincékre. Nos, itt szinte kötelezõ egy pihenõt tartani fent, a Kisfaludy Ház környékén, ahol lélegzetelállító balatoni panoráma tárul elénk, és egy pohár badacsonyi rizling elfogyasztásával új erõt meríteni a további kilométerekre. (A balatoni borvidékekrõl külön fejezetben olvashatnak). Badacsony után, a táblák útmutatása szerint választhatjuk a part közelében vezetõ kijelölt útvonalat, amely kiépített kerékpárúton és a települések területén kis forgalmú utakon halad, vagy némi kerülõvel, autóúton, kisebb földutakon, a Káli-medencét átszelve Zánkánál térünk rá ismét a balatoni kerékpárútra. A Tihanyi-félszigetre a faluba vezetõ elágazástól vezet a kerékpárút. Érdemes egy kitérõt tenni és egy kis séta erejéig Tihany központjában, az apátság környékén is körülnézni. A balatoni kerékpárút a félsziget kapujánál, a 71. számú fõút mentén vezet Balatonfüredre. Balatonalmádiból, jól kiépített kerékpárút vezet az almádi szõlõhegyen és Szentkirályszabadján keresztül Veszprémbe, ahol a szépen felújított Óváros tér és a várnegyed csalogat egy kis kulturális kikapcsolódásra. Itt számítsunk egy kb. 8km hosszúságú emelkedõre. A keleti parti szakasz legszebb része Balatonvilágosnál található, ahol a magas löszfalak tetején vezet a kijelölt út, és tiszta idõben egészen Keszthelyig pillantva megcsodálhatjuk az egész Balatont.

 

Balaton-felvidék festői tájai

Tapolca - Köveskál - Balatonakali

Útvonal: Tapolca - Köveskál - Mencshely - Balatonakali (Veszprém megye)

A túra a Balaton-felvidék festői tájain kanyarog - többször láthatjuk a Balatont, és különösen az út elején a tanúhegyeket. Az útvonal jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére esik, ezen belül Káli-medencét is bejárjuk. Erős emelkedőre csak a túra vége felé kell számítanunk (Tagyon és Mencshely között), egyébként lankás és egyben kisforgalmú utakon haladunk. A környéken felkészültek a turistákra: szinte minden faluban térkép segíti a tájékozódást. Tapolcán (látnivalók: Keszthely-Sümeg-Tapolca túra) a vasútállomástól a Veszprém felé vezető elkerülő utat követjük, majd a város végén, a körforgalomnál Gyulakeszi felé kanyarodunk. Az út nem túl jó minőségű, de szintben halad. Gyulakesziről utunkat Zánka irányában (balra) folytatjuk, ahol elénk tárulnak a körbevevő tanúhegyek (pl. Szent György-hegy, Gulács, Csobánc). Hamarosan a kékkúti elágazáshoz érünk, ahol javaslunk egy kis kitérőt. Egyrészt érdemes betérni Kékkútra és a palackozó oldalában megtölteni a kulacsunkat ásványvízzel, másrészt bemehetünk még egy kicsit délebbre kanyarodva Salföldre, a Nemzeti Park bemutatóhelyére (őshonos állatfajtákat láthatunk) és a geológiai bemutatóhelyre (kőtenger). A kitérő után térjünk vissza a kékkúti elágazáshoz, és kanyarodjunk Zánka felé. Hamarosan befordulunk balra, Mindszentkálla felé. Innen, valamint a következő útszakaszon Szentbékkáláig gyönyörű a kilátás: belátni az egész Káli-medencét, a szőlőhegyeket, dombokat. Mindkét faluban találunk az itteni építészetre jellemző régi házakat (fehérre meszelt falú, nádfedeles épületek). Szentbékkálla végén továbbindulunk Zánka felé, ezt az irányt tartjuk egy darabig. Az út kanyarog a szőlőhegyek között, de emelkedő továbbra sem nehezíti a dolgunkat. Köveskálon szintén érdemes körülnézni, hiszen ez a Káli-medencének még egy jellegzetes települése. A monoszlói elágazásnál, ha van rá időnk, forduljunk be, és menjünk el a hegyestűi geológiai bemutatóhelyre, ahol a bazalt szerkezetét tanulmányozhatjuk. Amúgy ennél az elágazásnál Zánka irányába kell még tartanunk, a következőnél viszont már Nagyvázsony felé - és Mencshelyig ezt az irányt követjük. A táj kicsit megváltozik - lassan elhagyjuk a Káli-medencét. Az út minősége nem túl jó, kanyarog, enyhe és kicsit erősebb kapaszkodók váltakoznak. Kárpótol viszont mindezért a táj, különösen, ha időnként ráérünk hátratekinteni a Balatonra. Tagyonban nagy kanyarok jönnek és újabb emelkedők. Hasonló tájon, lassan, de biztosan emelkedve bicajozunk át Szentantalfán. Több helyen régi, jellegzetes házakat láthatunk, sajnos nem mindig a legjobb állapotban. Óbudavár (ahol megnézhetjük a régi mosóházat) után az út kicsit jobb minőségű, a kapaszkodó viszont kitartó. Mencshely előtt már látszik a bakonyi Kab-hegyi TV adó. Mencshely festői falu, csodálatos kilátással, 3 templommal - mindenképp szálljunk le a bicikliről és pihegjük ki magunkat. Innen Balatonakali irányába vesszük az irányt; szőlőhegyeken haladunk keresztül, csak Dörgicse falut érintve. Fantasztikus látvány tárul elénk - a Balaton felülről, de ne felejtsünk el a gyönyörködés közben folyamatosan fékezni, mert a lejtő legalább olyan meredek, mint felfelé az emelkedő volt. Balatonakaliban gyakorlatilag a vasútállomással szemközt érünk ki - a 71-es úton áthaladva csak a Balaton irányába kell még egy kicsit tartanunk.

 

Pele-körút (Csopak)

Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is. Az ösvény jelképe a kertjeinket és padlásainkat is jól ismerő nagy pele. A kalandozás helyszíne az Angolkisasszonyok egykori üdülőjéből 2005-ben kialakított Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság központjának parkja (Csopak Kossuth u. 16).

 

Lóczy - Gejzír sétaút (Tihany)

Az első bemutató sétaút az országban, mely elsősorban a félsziget különleges geológiai képződményeire hívja fel a figyelmet, de az útvonal mentén megismerkedhetünk a botanikai, zoológiai és tájképi értékekkel is a Tihanyi Önkormányzat "Tihany" füzete segítségével.  A szabadon látogatható tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Az összességében 18 km hosszú, több kisebb és nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet. A tanösvény állomásai a következők:

Nyereg hegy

Csúcs hegy

Gejzírmező

Aranyház

Kiserdő-tető

Óvár

Barátlakások

 

Theodóra Tanösvények - a Káli-medence gyöngyszemei

Theodóra Tanösvények

A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad. Az ösvényen kirándulva 15 állomáson keresztül ismerkedhetünk meg a térség természeti kincseivel, gazdag vízkészletével és a Theodora ásványvizek eredetével. Az ösvényről tájékoztató kiadvány és áttekintő térkép is készült, a külföldiek eligazodását angol nyelvű információs táblák segítik, melyet nyomtatott formátumban a túra első állomásánál, a palackozóüzemnél vehetünk át. A 2004-ben nyitott Theodora Tanösvény kialakítását és megőrzését a Kékkúti Ásványvíz Zrt. támogatja.

 

Theodóra-Kékkő Tanösvény

A Theodora-Kékkő Tanösvény, a Theodora Tanösvény kistestvére, 2006 óta látogatható. A Káli-medence északnyugati részén futó tanösvény a föld mélyének titkaiba, vagyis a környék geológiai kincseibe nyújt betekintést a turistáknak. A gyalogosan bejárható, 15 állomásból álló tanösvény a Kereki-majornál kezdődik. A 8 km hosszú, önmagába visszatérő nyomvonalú ösvény változatos tájain kialudt tűzhányó nyomaira bukkanhatunk, megmászhatjuk például a Kereki-dombot vagy a Kopasz-hegyet, de felfedezhetjük az impozáns Szentbékkállai Kőtengert is. A tanösvény útvonalát kék színre festett kavicsokat, illetve "bogarakat" utánzó útjelző oszlopok mutatják. Minden egyes információs táblán egy-egy, a következő megállóra utaló egyszerű kérdést is olvashatunk, majd tovább sétálva válaszaink helyességét is ellenőrizhetjük.

 

Az Idő Ösvénye

Theodora Tanösvényt és a Theodora Kékkő Tanösvényt az Idő Ösvénye köti össze, egyedülálló módon bemutatva a földtörténet különböző szakaszait. Ez a túraszakasz a Föld 4,6 milliárd éves történetének rendkívül izgalmas geológiai eseményeit dolgozza fel. Az 1,1 km hosszú Idő Ösvényen végigsétálva minden lépésünkkel 2 millió évet haladunk előre az időben, mígnem elérünk napjainkig. Az Idő Ösvénye segítségével így akár a két tanösvény, a Theodora Tanösvény, és a Theodora-Kékkő Tanösvény útvonala együttesen is bejárható. A Tanösvények és az Idő Ösvény a  Kékkúti Ásványvíz Zrt. támogatásával jöttek létre.

 

Badacsony, Geológiai és botanikai tanösvény

Kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvény a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A sétaútról kiadvány is készült. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. A tanösvény hossza: közel 4 km. Megközelíthető a Badacsony-hegy déli oldalán a Kisfaludy-ház felől.

 

Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény

A Szent György-hegyen a legforgalmasabb, természeti értékekben legbővelkedőbb turistautakra illeszkedik a közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. A volt raposkai bányudvarból (megközelíthető Tapoca felöl) indul az ajánlott nyomvonalú ösvény. Az első ismertető tábla a Szent György hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a "jégbarlang" állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske (Saga pedo) szolgált, a sétaút jelképéül mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva. Végigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg. Végigvezetjük Önt a falu hangulatos utcáin, így (a köszöntőn kívül összesen 9 ismertető tábla segítségével) megismerkedhet a népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, megtekinthet egy Árpád-kori templomromot, az erdőbe lépve olvashat a Balaton kialakulásáról, és bemutatjuk a terület növény- és állatvilágát, valamint a geológiai múlt fontosabb történéseit, az egykori tűzhányók világát is. A tanösvény 6 km hosszú, a szintkülönbség 290 m. Ez a táv kényelmes tempóban (rövidebb pihenőkkel) 2,5-3 óra alatt megtehető. Az élő és élettelen természeti értékek védelme érdekében kérjük, hogy a lakott területen kívül maradjon a jelzett útvonalon, ne gyújtson tüzet, és tisztelje mások magántulajdonát. Kiemelten kérjük, hogy az esetlegesen magával vitt élelmiszerek csomagolását (üres palack stb.), egyéb hulladékot hozza vissza magával! Jó utat, kellemes időtöltést kívánunk!

[LAP TETEJÉRE]

Magas-Bakony

Boroszlán tanösvény

Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről. A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól. Többek közt a fenti témakört is érintő, játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral találkozhat a Kankalin-füzetekben. Ez a kiadványunk bemutatóhelyeinken megvásárolható, illetve honlapunkról itt letölthető.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kis-Balaton

A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is - kisebb számban ugyan - de fennmaradt. Természetesen következett tehát, hogy 1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az 14.750 ha kiterjedésű Kis-Balatont is felették a Nemzetközi jelentőségű vadvizek egyzékébe. Az 1980-as évek közepén megkezdett mocsárrekonstrukciós munkálatokat követően, a Kis-Balaton tározó I-es ütemének létrejöttével megnövekedtek a kedvező táplálkozási és szaporodási lehetőséget biztosító területek, melyet a fajok rendkívül rövid idő alatt el is foglaltak. Már az első évektől kezdődően tízezres példányszámban tértek vissza a vonuló, illetve itt telelő madárfajok. Az eddig megfigyelt közel 250 madárfajon kívül számos - ma már ritka- állat- és növényfaj talál menedéket ezen a területen. Külön említést érdemel ezek közül a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík és néhány ritka szitakötőfaj. Az érdeklődők számára Balatonmagyaród község határában, a szabadon látogatható Kányavári sziget segít betekintést nyerni a Kis-Balaton élővilágába, megízlelni a mocsárvilág hangulatát. Az itt található két kilátóról távcső és egy kis szerencse segítségével bárki bepillanthat a madárvilág nyüzsgő életébe.

 

Kis-Balaton Ház

A millennium évében Zalavár - Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A Kis-Balaton Házba lépve az előtérben a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. A földszint első kiállítóterme időutazásra invitálja a látogatókat. A séta elején kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. A IX. században épült vár és bazilikák eredeti állapotát maketten és grafikán tekinthetik meg az érdeklődők. Helyet kapott a Kis- Balaton víz alatti világát bemutató dioráma is. Tovább haladva a látogatók a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. A "sötétség leple alatt" ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával. A másik földszinti teremben fénygrafikák, tablók és makettek segítségével bővebb ismereteket szerezhetünk a Vízvédelmi rendszerről. Mikroszkóppal a Kis-Balaton szabad szemmel nem látható élőlényeit is vizsgálhatják az érdeklődők. Sajdik Ferenc kedves karikatúrája információkat nyújt kicsiknek és nagyoknak a tápláléklánc folyamatáról. A moziban filmek által nyerhet bepillantást a látogató a Kis-Balaton varázslatos világába, de ugyanígy megismerkedhet hazánk más, szépségekkel teli vizes élőhelyeivel (Balaton, Gemenc, Szigetköz, stb.), vagy akár a magyar vízgazdálkodás különleges eseményeivel is. Az emeleten dioráma segítségével mutatjuk be a téli és nyári berek élővilágát. A Kis-Balaton belső területe zárt, látogatása csak csoportosan, külön engedéllyel lehetséges. E terület egyedi világát a házban fotók sokasága érzékelteti, de magyar, német és angol nyelvű szöveges tablók is információkkal szolgálnak a térségről.

A Kis-Balaton Ház mellett található további látnivalók:

- Cirill-Metod emlékmű

- Szent Adorján-bazilika ásatása

- Szent István kápolna

 

Kányavári-sziget

A Zalavár - Balatonmagyaród út nyugati oldalán található, a nagyközönség számára az egyetlen szabadon látogatható hely a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeren belül. A szigetre szép fahídon keresztül juthatunk be gyalogosan, ahol sétálóutak, szalonnasütő helyek, játékra alkalmas területek találhatók. A sziget partján körbe a jeggyel rendelkező horgászok hódolhatnak kedvenc időtötésüknek. Két kilátóból tekinthetünk rá a Hídvégi-tóra és környékére. A Búbosvöcsök tanösvényen végighaladva megismerhetik a látogatók a környék jellemző madárvilágát.

Fekete István emlékszoba és Matula bácsi kunyhója

A két látnivaló egymás mellett, a Diás-szigeten található, csak előzetes bejelentés alapján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyével látogatható.

 

Kápolnapusztai bivalyrezervátum

A Kányavári-szigettől nem messze, a Balatonmagyaród - Zalakomár közötti úttól keletre található. A bivalyrezervátumot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működteti.A Kis-Balaton közvetlen közelében található, párját ritkító bivalyrezervátumban az állatok viselkedése pihenőhelyekkel és kilátóponttal ellátott másfél kilométeres sétaút bejárásával ismerhető meg. A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került.

[LAP TETEJÉRE]